2020.06.27.
Nem vártunk tovább, csobbantunk egy utolsót indulás előtt a sukošani öbölben, és már kint is voltunk a nyílt vízen Vis felé.
Elindultunk. Még nem fejeződött be minden munkálat teljesen, de szorít az idő, és lelkileg is szükségünk volt a változásra, kimozdulásra.

Csendes, nyugodt volt az éjjel, még egy csepp szél is volt. Nagyrészt vitorlákkal tudtunk haladni 3-4 csomóval, a szél elálltával motoroztunk. Az éjszaka elején rövid alvás után váltottuk egymást, fél 5 körül ismét Domi volt szolgálatban. A napfelkeltét is ő látta, meg a nagy hal…
2020.06.28.
Délelőtt megérkeztünk Visre. Csodálatosan szép, mint mindig, de szokatlanul üres volt. Az egész városfalnál összesen 4 hajó volt kikötve, bóján három. A legtöbb üzlet, bolt, zárva volt. Nyáron óriási élet van itt mindig, alig lehet szabad helyet találni. Fura volt így látni a települést, főleg, miután Sukošanba már teljesen visszatért a megszokott élet a nyaralókkal együtt…
Kidobtuk a szemetet, és megtudtuk, hogy vasárnap nincs nyitva a kikötői kapitányság. Legközelebb Lastovon lehet kijelentkezni.
Most haladunk Lastovo felé. Valahol Ubli előtt keresünk egy horgonyzóhelyet.
Itt mindenki alszik. Én nem 🙂 Hátszél van, és viszonylag nagy, kellemetlen hullámok.
Még világosban felmértük a terepet, hová kell majd kötni a hajót a kijelentkezéskor, aztán egy nagyon védett, nyugodt öbölben horgonyt dobtunk.
Domi lefeküdt aludni, nagyon fáradt volt. Mi még bementünk a lányokkal fürdeni, hogy mozogjanak kicsit az egész napi “hajónlét” után. Kicsit úszkáltunk a sötétben, de nagyon nem mertem, mert Kati még nem nagyon tud úszni. De sokat fejlődött, meg bátorodott, mióta az Ivával úsztunk egyet a szívecske formájú szigetnél Sukošan alatt. Hamarosan mi is nyugovóra tértünk.
2020.06.29. Péter-Pál napja

Gyönyörű madárcsicsergésre ébredtünk, finom fenyőillat töltötte be a levegőt. Tükörsima, kék tenger vett körbe, le lehetett látni a fenékig. Domi gyorsan igyekezett beállítani mindent, amihez térerő, és internet kell, ki tudja meddig lesz, ha elkezdünk eltávolodni a parttól. Közben felhúztuk a horgonyt, és átmentünk a hajóval a kijelentkezést intézni. A tegnap este látott kis szlovén vitorlás ott állt már kikötve. Kedvesen felajánlották, hogy kössünk hozzájuk. A hivatalban senki sem volt még, pedig 7-től nyitva vannak elvileg. Gyorsan megírtunk pár képeslapot, és kiszaladtam, hátha be tudom még dobni egy postaládába. Találkoztam egy párral, akik épp a furgonjukból pakoltak a hajójukba, tőlük kértem segítséget. Kiderült, hogy csak fent a hegytetőn a faluban van postaláda. A hölgy felajánlotta, hogy bedobja nekem a lapokat, amikor 1-2 nap múlva megy fel Lastovoba. Nagyon helyes, kedves emberek voltak.
Amint sétáltam vissza, elment mellettem egy rendőrautó, a várt hivatalnokokkal, úgyhogy visszasiettem a hajóra. Az ügyintézés ritka gyors volt! 🙂
Az utolsó horvát Kunáink elköltésére még kaptunk 20 percet. Domi elszaladt gyorsan, és vett pár hasznos apróságot a benzinkútnál (sekli, mogyoró, sör, szigetelőszalag…).
És irány Itália!!!!
Délután fél 4-ig motoroztunk Bari felé. Ha támadt egy kis szél, vitorláztunk, aztán ismét motorral mentünk. Este 6-7 tájban kiderült, hogy nem tudjuk felvenni a mentősziget tartót Bariban, így ívben Brindizi, Monopoli irányába fordultunk.

2020.06.30.
Hajnalban 3 körül megérkezett a szél, 10-13 csomóval fújt, így napfelkeltéig szépen vitorláztunk, 1.7 csomónál bevontuk a vitorlákat.
Jelenleg a parttal párhuzamosan hajózunk. Tiszta idő van, napsütés, kivasalva a tenger.
Kis szellő fújdogál, Otranto irányába tartunk. Ha nagyon fáradtak leszünk, megállunk kicsit pihenni, ha nem megyünk tovább.
Éjfél előtt nem sokkal lehorgonyoztunk Otrantoban, és aludtunk egy jót!