2020. november 12.

Most már nem fokvitorlánk van elöl, hanem egy nagy génua, és a régi fokvitorlából varrtak egy kisebb fokot, ami kis felületű, nagy szélben jól használható. A maradék anyagot visszük az esetleges javításokhoz, de javítókészlet is van most már a hajón. Kipróbáltuk, hogyan tudjuk kitámasztani hátszélnél, és úgy tűnik, jól működik az átalakított rendszer.

Rengeteg apróság elkészült a hajón ezalatt a hosszú, kikötőben töltött idő alatt. Például a garanciális javítások befejezése is (gél javítások), amiknek egy része félbe maradt márciusban a koronavírus miatt.

Van bum fékünk, ami megakadályozza, hogy hirtelen átcsapjon egyik oldalról a másikra; balesetet, vagy egyéb kárt okozva! A kötelek elvezetése és hátra vezetése is új elgondolás szerint működik már, plusz stopperek és csigák segítik a kötélkezelést.

Az navigációs fényeket az árbóc tetejére is felraktuk (eddig csak a hajó orrában volt a piros, zöld lámpa, hátul a fehér), így nem lesz zavaró sötétben a hullámokról visszaverődő piros és zöld fény, és hátul a rozsdamentes acélról visszatükröződő fehér fény. Így nagyobb hullámzásnál is könnyebben észrevehető a hajó, meg talán a teherhajók is könnyebben meglátják.

A tartalék robotkormány is be lett építve, és működik már, ami óriási dolog! A munkák előkészítése is az volt, mert két naponta ki kellett üríteni 2 kinti tárolót, és a gyerekek teljes kabinját az ágyat is szétszedve. Este visszapakolni, hogy tudjanak hol aludni, és legyen hol közlekedni… De végül kész lett, és le is teszteltük kint! Így ha valami probléma lenne útközben az elsődleges robotkormánnyal, akkor sem kellene a fennmaradó időben végig kézzel kormányoznunk (ami elég megterhelő), hanem csak át kell kapcsolni a tartalékra.

A radart kicserélték garanciálisan, most már az új van fent az árbócon, eddig úgy tűnik, hogy minden rendben van vele. Szépen alakul a hajó, lassan olyan lesz, amilyennek szeretnénk, és amilyenre szükségünk van egy ilyen hosszú, szép úthoz. 🙂