Napló részletek:
2020. november 16.
Elindultunk. Szélcsend van, motorozunk. Első éjszaka: hajnali egy körül váltottuk egymást Domival.
Még mindig nincs sok szél, kitisztult az ég, millió csillag ragyog fent, lent a habok tetején a planktonok világítanak. Kettőkor húztuk ki újra a vitorlákat, alig 3-4 csomóval haladunk. Álmos vagyok.
november 17.
04:30-07:00-ig Domi vitte a hajót, most lement a kabinba aludni, átadta nekem. Sok bevándorlók által elhagyott csónakot láttunk a radaron éjjel. Kettőt most dél körül, üresen sodródtak. Szép tiszta az idő. Mai látnivaló: egy halászhó (50 méterre tőlünk ), meg néhány teher hajó. Délután aludtam egy nagyot.
A lányok aranyosak, holnap, ha jó lesz az idő, szeretnék tanulni velük. Minden este/ éjjel tornázom az éjszakai őrszolgálat alatt, amennyire lehet a hullámzás miatt.
november 18. (második éjszaka, harmadik nap)
Nyugodt, ragyogó; a világ legszebb éjszakája volt hatalmas hullócsillaggal. Lapos szelíd nagy hullámok, nyugodt tenger, kellemes szél. Szebbet el sem tudok képzelni.
Egy teherhajó jött szembe éjjel, rádión egyeztettünk, hogy “port to port” fogjuk elhagyni egymást…
Napsütéses nyugodt nap volt, délután a lányok papírboltosat játszottak. Klassz alkotások születtek. Miután kinyitottak a boltok, a vásárlásra kiéhezett legénység azonnal bevetette magát, és megkezdődött a vásárlás: lehetett gyümölcsöt, zöldséget, esernyőt, ékszereket kapni; mindenki talált kedvére valót 🙂
november 19.
15-18 csomós szél fúj 177-180 fokról (=tökéletes hátszél), a két orrvitorla kitámasztva; 5,2 csomós sebességgel haladunk, egyre nagyobb hullámok hátán lovagolva.
22:10 Domi alszik, nagyon fáradt volt már. A gyerekek is alszanak. A vendégek moziznak még.
Fura hogy 200 tengeri mérföldre már eltávolodtunk a parttól, és még mindig halljuk a las palmasi VHF rádiót… Beerősödött a szél 23-26 csomós széllökések és még nagyobb hullámok jöttek. Aztán beállt 19-22 csomó közé.
06:00 Pár perce “Yonival” találkoztunk, annyit tudni az AIS adatokból, hogy 12 méteres, szélessége alapján valószínűleg katamarán. Meglehetősen közel kerültünk egymáshoz, mivel egyenesen ránk fordult. Domi készenlétben volt, a motor gyújtáson, de végül az utolsó pillanatban kitért, mögénk kanyarodott. (Legfeljebb egy hajóhossznyira mentek el mögöttünk). Hívtuk őket rádión is, de nem válaszoltak.
06:30 Domi szinte egész éjjel fent volt. Nemrég aludt el. Nem sokat pihent. Kezd világosodni.
Egész nap hullámos, erősebb szeles idő volt. Reggel azt gondoltuk, nem is tudunk főzni ma. De délután volt egy enyhébb időszak akkor gyorsan összeütöttünk egy kurkumás csirkemellet rizzsel.
Egész éjjel buliztak a hullámok és más-más irányba táncoltak, pajkosan fröcskölték a kokpitot. A szél időnként 26 csomóval lökdöste a vitorlákat, aztán már csak egyet…
18-23 csomó között fújt átlagosan. Már egészen megszoktam.
Yoni azóta is a közelünkben vitorlázik, kb. 3 tengeri mérföldes tisztes távolságban.
Noémi és Ray (vendégeink) voltak 20:30-23:30-ig őrszolgálatban, aztán én (Anna) nagyjából háromig, utána Domi, de nagyon álmos volt, és fázott, úgyhogy 2 óra után hagytam aludni.
november 20. (ötödik nap)
Ahogy délnek tartunk érezhető a tenger és a levegő melegedése is. Esténként már egy réteggel kevesebb ruha is elég, és reggel sem kell pulcsit venni. Délelőtt két teknőst is láttunk úszni a hajó mellett! Egész nap jól haladtunk 5-7 csomóval. Idővel a szél fokozatosan csökkent. Estére lement 10 csomóra, de a hullámok még nem csendesedtek le. 3-4 csomó a sebességünk… Emiatt sokféle vitorla beállítással próbálkoztunk, hogy rátaláljunk a megfelelőre. Domi egyeztetett Szapi barátjával is emailen és telefonon, hogyan lehetne javítani a helyzeten.
A banánok megmentése érdekében ma is finom zabpelyhes banános palacsintát ettünk Noémie jóvoltából.
november 21.
Reggel hat óra van, Domi mélységesen alszik, én két órát aludtam, aztán azt sem tudtam, hol vagyok… Fantasztikus idő volt egész nap. Gyönyörű elnyújtott hullámok hátán hajóztunk többé-kevésbé a cél felé (pillanatnyilag Mindelo, Sao Vincente szigete; Zöldfoki-szigetek). Délelőtt Noemie Katival, Rachel Boróval játszott, angolozott kicsit. Délután Rachel megsütötte az utolsó barna banánokból a csokis sütit, aminek a receptjét Moni küldte el emailen.
Miközben sült a süti, megszólalt a várva várt hang a horgászbot felől… kapás van!
Egy mahi mahit fogtunk, meg egy kis szardíniát a mahi-mahi gyomrában, még egész friss volt!
A gyerekek kezdenek ráhangolódni a közeledő ünnepekre, rengeteget rajzoltak ma.
Hajnali kettőkor motorra váltottunk 4 csomós szélben.
04:14 úgy tűnik megint egész éjjel ébren leszek (csak éjféltől) szegény Domi nagyon fáradt (hiszen neki 24 órán keresztül készenlétben kell lennie, és mint kapitánynak nagy felelősség nyomja a vállát). Ma volt a második éjjel, hogy fent volt a Hold, ezüsthíd is volt, meg szép “holdlemente”: ráfeküdt narancsszínben a horizontra, mielőtt átment a Föld másik oldalára.
november 22. vasárnap
04:59 Már csak 195 tengeri mérföld van hátra, 6 csomóval motorozunk 222 fokon.
Azért jólesik a sapka, meg a meleg takaró. A göncöl szekér fejjel lefelé “lóg” az égbolt alján. 05:05 Még nem világosodik.
06:00 Domi nagy nehezen felébredt, most leteszem a fejem, már nagyon álmos vagyok.
08:45 mindenki ébren van már körülöttem.
Rachelnek rémes álma volt abban az egy órában, amikor sikerült aludnia. Noémie egy vitorlás versenyről álmodott, Katika valami lehetetlen házról…
Délelőtt láttunk a távolban delfineket ugrálni. Minden reggel repülőhalak repkednek a hajó körül. Egész nagyok. Eddig még egy sem landolt a fedélzeten. Napközben jelentkezett “Yoni”, a francia katamarán, és elnézést kértek a múltkori közeli találkozásért, épp váltás volt náluk; ők Sal szigetére mennek. Két kenyeret sütöttünk ma egy diósat és egy fehéret. Ebédre currys csirkét ettünk sütőtökkel, vacsorára meg a mahi mahi egyik felét fokhagymásan kisütve.
november 23. hétfő (nyolcadik nap)
Éjfélkor Noémit váltottam, Domi alszik még. Rachel már hamarabb elment aludni.
00:55 Befelhősödött kicsit, a Holdat is eltakarja, már nem ragyog az ezüsthíd.
A hullámok még mindig barátságosak. A szél 8 csomó körüli, nem akar erősödni. Napok óta most először látok a radaron valamit. 24 tengeri mérföldre tőlünk, 6 csomóval halad, távolodik.
02:43 Domi felkelt, nagyon álmos és fáradt vagyok…
Napközben a hajót kicsit rendbe raktuk, és lestük a horizontot, hátha megpillantjuk a szárazföldet!
21:30 Megláttuk az első fényeket! Szárazföld a láthatáron!!! Közeledünk Mindelohoz, már Santo Antao mellett hajózunk. Kicsit nehézkes, mert nincs rendes térképünk erről a részről, csak a tableten.
23:44 Kikerültünk egy teherhajót, ami most jött ki Mindeloból, és pár perccel utána delfinek üdvözöltek bennünket a hajó mellett ugrálva.
02:33 Lehorgonyoztunk a térkép által is jelölt hajóroncsokat kerülgetve. Egy pohár ünnepi bor után álomra hajtottuk a fejünket a jól megérdemelt pihenés reményében; az ágyunkban alhatunk, nem a kokpit spártai padján.
Zöld-foki Köztársaság, Mindelo
Reggel megláttuk, hová is érkeztünk. Mindenfelé hatalmas hegycsúcsok magasodnak. Az emberek élénk színű ruhákat viselnek.
Örömmel ismertünk fel 4-5 hajót az öbölben, akikkel már korábban is találkoztunk. Néggyel La Graciosa öblében együtt horgonyoztunk egy hétig.
Rajtunk és egy belga hajón kívül az összesen francia zászló lobog. Hasznos ötleteket kaptunk az ismerős hajósoktól, hová érdemes menni, mit hol kell intézni, hol van jó horgonyzóhely más szigeteknél… Domi most intézi a bejelentkezést. Az ARC + tegnap és tegnapelőtt indult tovább Santa Lucia-ba.
Délután sétáltunk a városban kicsit, nagyon izgalmas színkavalkád jellemzi a települést, a boltokban félhomály, katolikus templom, múzeum, piac… sok kóbor kutya mindenfelé, de nem tűntek veszélyesnek, csak éhesnek. Az emberek barátságosak, az utcán majdnem mindenki maszkot hord, a boltokban kötelező. Nagy a szegénység, és tényleg zöld a sziget! A szigetcsoport Makaronézia része, mint az Azori-, Madeira-, Kanári-, és Selvagens-szigetek. Vulkanikus szigetekből áll, és onnan kapta a nevét, hogy Afrika legnyugatibb pontjától, a Zöld-foktól nagyjából 600 km-re nyugatra helyezkedik el.
