„Minden út… a rumhoz vezet” lehetne ez is Martinque mottója.
Domi nagyon szeretett volna egy rumlepárlóba ellátogatni, ha már Martinique-on voltunk. Számtalan lehetőség közül választhattunk, végül a La Favourite Distillery-t látogattuk meg először. Ez az egyik legrégibb lepárló a szigeten. Kézműves családi vállalkozás, különlegessége, hogy gőzgéppel dolgoznak. Az egész hely nagyon magával ragadó volt, először nem voltunk biztosak benne, hogy jó helyen járunk, mert most is folyt a munka (belépő nincs, egyszerűen csak be kell sétálni); de az épület előtti üdvözlő tábla meggyőzött.
Belépve az üzembe szép sorban elolvashattuk, hogyan is történik a feldolgozás és fotókon is nyomon követhettük lépésről lépésre ennek a különleges rumnak az elkészítését a nádvágástól a végső palackozásig. Meglepő módon mindezt százéves gépek végzik. Egy 1842-ben épült gát vizét használják, és a kazánokat a cukornád vesszői fűtik. A pincében láttuk, ahogy éppen átfejtették a rumot, és a sok fahordót felhalmozva a nemes italokkal. A gyerekek tyúkokat kergettek az udvaron, és hidat építettek nekik a patak fölé. Aztán bekukkantottunk a palackozó részlegbe is, ahol egy fiatal hölgy a palackok nyakára viaszt olvasztott, lezárva az üvegeket. Innen már csak pár lépés volt látogatásunk utolsó állomása, a bolt. Az előtérben régi plakátokat csodálhattunk meg, amelyek a La Favorite rumjait hirdetik. Végül az összes itt készült rumot meg lehetett kóstolni, és persze vásárolni is volt lehetőség.
A rum a Karib-vidékről származik. A XVII. század óta a közép- és dél-amerikai gazdaságának is lényeges terméke. Martinique gazdaságának jelenős részét a cukornádtermelés és rum gyártás adja. Ahogyan az ember sétált a gépsorok és hatalmas acélhordók között, majd a hosszú lépcsősoron lejutott a fahordókkal mennyezetig telepakolt termekbe, felelevenedett a karibi történelem. A cukorbárók és rabszolga-kereskedők kegyetlenkedései is része a helyi kultúrának. A rumot ajánlják tengeri betegségre, fogfájásra, megfázásra… Aki ismeri a pálinka jótékony hatásait, annak nem meglepő, hogy a rum is hasonló szerepet tölt be az emberek életében.
Visszatérve a jelenbe és a boltba: nekünk a 3 literes zacskós rumot ajánlották, miután megtudták, hogy egy vitorláshajóról érkeztünk. Nekem a nagyon “öreg” fehér rum is nagyon ízlett, de abból sajnos nem vettünk…
Mandulás pogácsa
Íme a mandulás pogácsa receptje, amit teával, rummal, esetleg rumos teával is érdemes megkóstolni.
Hozzávalók a tésztához:
- 35 dkg liszt
- 25 dkg vaj
- 2 tojássárgája
- 2 dl savómentes tejföl
- ízlés szerint só (kb. 1,5 teáskanál)
Tetejére:
- kb. 15 dkg mandula
- 2 tojásfehérje
A tészta hozzávalóit összegyúrjuk és legkevesebb 3 órán át pihentetjük. (hűtőben szoktam). Egy hétig is el lehet tartani hűtőszekrényben, fagyasztva pedig 2 hónapig is eláll. A tésztát ujjnyi vastagra nyújtjuk, kiszaggatjuk. A kiformált pogácsákat tojásfehérjével megkenjük, majd főtt, blansírozott* mandulával díszítjük, majd újra megkenjük. Előmelegített sütőben aranybarnára sütjük (kb. 200 fokon 15-20 percig).
*a mandula barna héját legkönnyebben úgy lehet lehúzni, ha forró vízbe tesszük néhány percre, majd lehűtjük
Jó étvágyat!
A recept Domi nagymamájától származik.
